“A legmagasabb kitüntetés
mások szolgálata.”

Max Brooks

Járási szakértői bizottsági tevékenység

A járási szakértői bizottság feladata:

  • a harmadik életévét betöltött gyermek, tanuló teljes körű pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai vizsgálata és szakértői vélemény készítése,
  • a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézség megállapítása vagy kizárása, és az ehhez tartozó felülvizsgálatok elvégzése,
  • tehetségazonosító vizsgálatok elvégzése,
  • a tizennyolc hónapnál fiatalabb gyermek esetében a korai fejlesztésben való részvétel jogosultságához szakértői vélemény készítése a gyermek külön vizsgálata nélkül, a neonatológia, csecsemő és gyermek fül-orr-gégegyógyászat, audiológia, szemész, ortopédia és traumatológia, gyermek- és ifjúságpszichiátria, fizikális medicina és rehabilitációs orvoslás, orvosi rehabilitáció csecsemő- és gyermekgyógyászat szakterületen, illetve gyermek-neurológia szakorvos által felállított diagnosztikai vélemény és terápiás javaslat alapján,
  • az ehhez kapcsolódó felülvizsgálatok elvégzése,
  • sajátos nevelési igény gyanúja esetén a gyermek és vizsgálati dokumentációjának továbbítása a megyei szakértői bizottság részére,
  • szakértőként együttműködés az Oktatási Hivatal által elrendelt, a tankötelezettség megkezdésével kapcsolatos vizsgálatokban.

A járási szakértői bizottság feladatellátási kötelezettsége arra a járásra terjed ki, amelyben működik.

A szakértői vizsgálatot kezdeményezheti:

  • a szülő  (óvodás, iskolás gyermek esetén a pedagógus segít a vizsgálati kérelem elkészítésében),
  • a szülő egyetértésével
    • az óvoda, iskola, bölcsőde, gyermekotthon,
    • gyámhatóság, gyermekjóléti szolgálat, gyermekvédelmi szakszolgálat.

Hol indítható szakértői vizsgálat?

  • Annál a járási pedagógiai szakszolgálatnál, amelynek körzetében a gyermek lakik vagy óvodába, iskolába jár.
  • A mozgásszervi, valamint az érzékszervi (a látási, a hallási) fogyatékosság megállapítására vagy kizárására irányuló vizsgálat közvetlenül is kérhető, illetve kezdeményezhető az országos szakértői bizottságnál.

Mikor forduljon a szülő szakemberhez?

  • Ha a gyermekmozgás-, beszédfejlődésében elakadások, eltérések mutatkoznak kortársaihoz képest,
  • a gyermek nehezen illeszkedik be kortárscsoportjába magatartási problémái miatt,
  • a korábban jól teljesítő gyermek viselkedése megváltozik – tanulási, iskolai teljesítménye romlik,
  • az értelmi fejlődésében, a magatartásában, a tanulás során általános nehézségek tapasztalhatók,
  • bizonyos tantárgyakkal kapcsolatban folyamatos kudarcélmények érik (pl.: számolás, írás, olvasás),
  • a gyermek bizonyos képességek terén korcsoportjához képest alulteljesít (mozgás, hallás, látás, beszéd stb. területén),
  • vagy ha a korábbi szakértői vélemény alapján a felülvizsgálat esedékes.

Ha az óvoda, iskola pedagógusa kezdeményezi a vizsgálatot,

  • tájékoztatja a szülőt indokairól,
  • javasolja a szülőnek a szakértői vizsgálaton való megjelenést és részvételt,
  • majd tájékoztatja a szülőt a vizsgálatok eredményeinek lehetséges következményeiről, a szülőnek a vizsgálattal és annak megállapításaival kapcsolatos jogairól, kötelezettségeiről.
  • Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló vizsgálatának kezdeményezése esetén tájékoztatást nyújt a vizsgálaton jelen lévő szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértő szerepéről.
  • A szülő egyetértése esetén a szülő által aláírt kérelmet az óvoda, az iskola megküldi a szakértői bizottságnak.
  • Szülői egyetértés hiányában az illetékes tankerületi központnál közigazgatási hatósági eljárás megindítását kéri.

A szakértői vizsgálat menete

A szakértői bizottság a szülőt a vizsgálat időpontjáról, helyéről levélben értesíti. A levélben a szülő arról is tájékoztatást kap, hogy a vizsgálathoz milyen iratokat szükséges bemutatnia, valamint arról is, hogy a vizsgálat előreláthatólag mennyi időt vesz igénybe.

Amennyiben a szülő a szakértői vizsgálat időpontjában nem jelenik meg, további egy vizsgálati időpontot kap.Ennek elmulasztása esetén, ha a vizsgálat a szülő kérésére indult, a vizsgálati folyamat lezárul.Ha a vizsgálatot az óvoda, iskola kezdeményezte, akkor a szakértői bizottság közigazgatási hatósági eljárás megindítását kezdeményezi az illetékes tankerületi központnál.

A szakértői vizsgálat megkezdéséhez a szülői felügyeletet gyakorló mindkét szülő együttes jelenléte szükséges. Amennyiben az egyik szülő tud csak a vizsgálaton megjelenni, jogosult a távollévő szülő képviseletére. Erről a jelenlévő szülő a vizsgálat előtt nyilatkozik.

A szakértői vizsgálat során a szülő köteles közreműködni, valamint annak zavarása nélkül jogosult mindvégig jelen lenni.

Első vizsgálat esetén a szülővel anamnézis felvételére, a gyermek komplex pszichológiai, pedagógiai/gyógypedagógiai vizsgálatára kerül sor. Felülvizsgálat esetén a legtöbb esetben pedagógiai/gyógypedagógiai vizsgálat történik.

A vizsgálat után a szülő tájékoztatást kap a szakértői vizsgálat megállapításairól, a szakértői vélemény várható tartalmáról, a szülői jogokról és kötelezettségekről. Erről előzetes vizsgálati vélemény készül, melyen a szülő írásban nyilatkozik az egyetértéssel kapcsolatban.

A vizsgálatról részletes szakértői vélemény készül, melynek kézhezvételétől számítva tizenöt nap áll rendelkezésre a szakértői vélemény felülvizsgálatának kezdeményezésére az illetékes tankerületi központnál.  Ha a szülő nem indítja meg a felülvizsgálatra vonatkozó eljárást, az egyetértését megadottnak kell tekinteni, a gyermek, tanuló ellátása a szakértői véleményben foglaltak szerint megkezdődhet.

A szakértői bizottság a következő tanévben, majd ezt követően háromévente végzi el a felülvizsgálatot, ha a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség körébe tartozik.