Kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása

Joseph Rudyard Kipling meglepően érdekesen fogalmazta meg a tehetség fogalmát:

„Hat becsületes szolgám van, mindenre, amit tudok, ők tanítottak meg.
A nevük: Mit és Miért és Mikor és Hogyan és Hol és Ki.”

Az alábbi PPT-ben kis ízelítőt nyújtunk a témával kapcsolatban.

A tehetséggondozó-, védő rendszeren belül nagy szerep jut a pedagógiai szakszolgálatoknak.

Intézményünk feladata

• a korai tehetség-felismerés, 
• tehetségazonosítás, a tehetség életkorának mindenkori figyelembe vételével,
• a gyermek személyiségfejlődésének támogatása, szükség esetén megsegítésre irányítása,
• önismereti csoport szervezése és vezetése a tehetséges gyermekek részére,
• tanácsadás, támogatás a szülőknek,
• konzultáció a pedagógusok részére,
• közös tehetség-tanácsadási fórum szervezése,
• javaslat adása a speciális tehetségprogramban való részvételre ,
• szakmai kapcsolat fenntartása a feladatellátási körzetben működő tehetségfejlesztő programok vezetőivel és az iskolapszichológussal, óvodapszichológussal,
• kimeneti mérések elvégzése,
• tehetségfejlesztő műhelyek vezetői számára konzultációs lehetőség biztosítása.

A feladatokat a tehetséggondozó koordinátor (Huszárné Karnis Eszter) látja el.

• Kapcsolatot tart a nevelési-oktatási, illetve szakképző intézmények iskolapszichológusaival, óvodapszichológusaival,
• kapcsolatot tart a Nemzeti Tehetségponttal,
• figyelemmel kíséri a Nemzeti Tehetségügyi Adatbázist,
• figyelemmel kíséri a Nemzeti Tehetség Program pályázati kiírásait,
• kapcsolatot tart a Nemzeti Tehetségfejlesztési Központtal.

Mivel tehetséggondozó koordinátorunk az óvodákkal, iskolákkal van közvetlen kapcsolatban, nincs rálátásunk az ennél fiatalabb korosztály tehetségígéreteire, pedig a kisgyerekekre két okból is érdemes odafigyelni:

• az egyik ok, hogy a tehetséges kisgyerek korai személyiségfejlődése sajátos,
• a másik a konkrét képességek és az azokkal szükségszerűen együtt járó igények jellege.

Ezért, ha a szülő az alábbi jeleket, vagy közülük többet is észlel kisgyermekén, keresse fel intézményünket, ahol tanácsadást, konzultációt biztosítunk számára, hiszen minél gyorsabb és feltűnőbb egy tehetséges kisgyerek fejlődése, annál fontosabb, hogy sajátos szükségletei mielőbb kellő figyelmet, támogatást kapjanak.

Milyen jelekre figyeljen a szülő?

Már korán felfigyelhetünk olyan jelekre, melyből gyanítható, hogy gyermekünk fejlődése valamilyen területen az átlagtól eltérő, más, gyorsabb, kiemelkedő. Ilyen lehet pl.:

• meglepő pontosságú, illetve részletességű hosszú és rövid távú memória,
• az átlagnál sokkal hosszabb ideig képesek egy dologra figyelni, egy dologgal foglalkozni (előfordul, hogy már egy-két évesen órákon át képesek egyedül eljátszani),
• gyorsan kialakuló, változatos és gazdag szókincs (sokan eleve korábban is kezdenek beszélni, mások átlagos időpontban vagy inkább későn kezdenek, de a fejlődés sebessége olyan, hogy óvodakezdésük idején a kiejtési hibákat leszámítva úgy beszélnek, mint a nagycsoportosok, elsősök),
• fejlett képzelőerő, amely megnyilvánulhat korai szerepjátékokban. Van olyan gyermek, aki egyévesen már folyamatosan „közvetíti”, hogy a játékában mi történik, vagy 18 hónaposan elváltoztatott hangon beszél egy báb nevében, megeteti a babáját, kétévesen képzeletbeli virágot, szamócát szed a képzeletbeli erdőben, pantomim szerűen eljátszva a történéseket.
• A korai figuratív rajzolásban van, aki már 15 hónaposan rajzolás közben mondja, hogy mit rajzol éppen, még ha a rajz nem is felismerhető. Más esetekben nagyon korai felismerhető figuratív rajzolás jellemző. Egyévesen bezáródó kör, elkülöníthető függőleges és vízszintes vonalak jelennek meg. 18-20 hónapos kori rajzban már látszik, hol a ház teteje, az autó kereke, a virág szára.
• Korai alkotó tevékenységben, például másfél évesen 4-5 féle gyurmafigura készítése, játékok színek szerint szimmetrikus elrendezése a polcon rendrakáskor.
• Valóság és fikció korai megkülönböztetésében előfordul, hogy másfél évesen tudja, mi a különbség a „játékból megesszük” és az „igaziból megesszük” közt,
• humorérzékben (kétéves kor körül szándékosan elferdít valami mondókát és aztán nevet ezen, játékból eldugja a szülő tollát vagy szemüvegét és nevet, amikor az illető keresi a tárgyat stb…),
• magánál idősebb játszótársakat preferál (vagy pedig a sokkal fiatalabbakat),
• absztrakt gondolkodás, amely ebben ez életkorban főleg a nyelvi készségekben érhető tetten. Időviszonyokra utaló szavak, mint pl. tegnap, este; felsorolásokat másfél évesen „és”-sel köt össze; kétévesen olyan szavakat használ, mint pl. hanem, is, mégiscsak, múltkori, kedvenc.
• Egyre több betűt felismer, esetleg olvasni is megtanul még négyéves kora előtt.
• Néha matematikai készségek is egyértelműen megjelennek. Kétévesen 4-10 tárgyat stabilan megszámol; ismeri a több, kevesebb, ugyanannyi fogalmát; háromévesen 50-es számkörben összead, kivon,
• saját személyről való tudatosság és önreflexió korai megjelenése (pl.: ilyeneket mond:„szerintem”, „erre gondoltál”, „baba eltöprengett”, „jó itt feküdni”),
• szenvedélyes (csillapíthatatlannak tűnő) érdeklődés a külvilág, az emberek, a tárgyak, természeti jelenségek, zene, gépek működése stb. irányában; már másfél-két évesen rengeteget kérdez, okokat és összefüggéseket próbál találni,
• fejlett koordináció és finommotoros mozgás.

Forrás: Tehetséges_gyerekek_korai_nevelése_1 (2010.01.12.) URL https://felicitasz.blog.hu, Utolsó letöltés: 2021.01.28.

Intézményünkben tehetségazonosító vizsgálat kezdeményezhető, a nyomtatvány honlapunkon elérhető, letölthető.

Javasolt, hogy a gyermek legalább 5 éves, vagy annál idősebb legyen, mert leginkább ebben a korosztályban érhetők el olyan tesztek, eljárások, amelyek megbízhatóan alkalmazhatók a képességfelmérésre.

A szülőnek tisztában kell lennie azzal, hogy a korán megnyilvánuló tehetség egyáltalán nem jelenti azt, hogy a kisgyerek csodagyerek. A hangsúly azon van, hogy a további fejlődéshez megfelelő hátteret, támogatást tudjunk biztosítani számára, hogy a tehetséges gyermekből tehetséges és boldog felnőtt válhasson.