„A legmagasabb kitüntetés
mások szolgálata.”

Max Brooks

Horváthné Takács Ágnes

  • Elhalálozás éve:2016
  • Emlékezés:Nagy veszteség ért minket. Elvesztettük egyik legkiválóbb kollégánkat. Ágiból áradt a jóság, a pozitív gondolkodás, a vidámság. Kisugárzása, nyugalma, igényessége, következetes, racionális gondolkodása és tettei harmóniát teremtettek munkahelyén és családjában is. Rend volt benne és körülötte. Olyan kiegyensúlyozottság, mely nyugalmat, biztonságot, tartást adott tanítványainak, kollégáinak. Tudtuk, hogy számíthatunk rá. Feladatait szakmai alázattal, legjobb tudása szerint, példásan végezte. Kiváló érzéke volt a széphez. Ízléses, nőies megjelenése, esztétikus környezte az apró részletekre is figyelő, üdítő és mintaértékű volt. Finom érzékenységével tudta hogyan szerezhet örömet tanítványainak, kollégáinak, családtagjainak. Törékeny alkata és szerénysége ellenére határozott és erős volt, tudta mit akar, meghozta döntéseit és tette, amit kell. Igényessége, tudatossága életvezetésében is megmutatkozott. Amikor megkérdőjelezték a szakvizsga kitűnő eredményével megszerzett gyógytestnevelői végzettségének hitelességét, szinte hezitálás nélkül jelentkezett a Kaposvári Egyetemen logopédiai szakára. Hozzá illően az első évfolyamot sikeresen, kiváló eredménnyel végezte el, még anatómiából is jelesre vizsgázott, pedig ezt minden gyógypedagógus tudja milyen nagy szó! Életvidám, jókat kacagó, magával ragadó személyiség volt. Három fiát okosan nevelő, odaadó édesanya, szerető feleség, testvér, szüleinek jó gyermeke volt, tartalmas, igaz érzelmekkel teli családi kapcsolatokat ápolt. Betegségét a reményt fel nem adva, a gyógyulásért mindent megtéve, türelemmel viselte. Emlékét megőrizzük!
  • Születési év:1968