Alapfogalmak

Altruizmus

Az altruizmus az ember és számos más faj egyik ősi indítéka, elsődleges érzelem, ami mind az egyénben, mind a közösségben jelentkező erőszak ellensúlyozásának szolgálatába állítható. Az altruizmust olyan motivációs állapotnak tekinthetjük, amelynek célja mások boldogulásának elősegítése, a másokon való segítés vágya. Az altruizmus önjutalmazó motivációs állapot, ami döntő jelentőségű a közösség légkörének megváltoztatásában. A csoport gondolkodásmódját az altruista attitűd természetes módon tereli a helyes irányba és a csoport megtalálja az alkalmat az altruista cselekedetek végrehajtására. Az altruizmus csoportépítő hatású, mert a többiek számára is példát mutat.

Biztonságérzet

A bántalmazás csak abban az esetben előzhető meg, a felnőttek és a gyerekek akkor képesek mentalizálni, ha biztonságban érzik magukat, vagyis a biztonságérzet megteremtése az iskolában kulcsfontosságú. A gyerekek biztonságérzete a felnőttekkel való kapcsolatuk minőségének függvénye, ezért a biztonságos iskolai légkör kialakításához és fenntartásához szükséges, hogy a felnőttek is biztonságban érezzék magukat.

Elköteleződés

Azt jelenti, hogy az iskola dolgozói és tanulói milyen mértékben vonódtak be, és mennyire fontos számukra a bántalmazás-ellenes program sikere. Az iskolában nagymértékű az elköteleződés, ha van egy csapat, amely szívügyének tekinti a programot, hajlandó áldozatokat hozni érte, nélkülözhetetlennek tartja és meg akarja valósítani. Az anti-bullying programnak összhangban kell lennie az intézmény küldetésével és kultúrájával. Ha a tanárok és a diákok közösen tervezik meg az iskola légkörének megváltoztatásához szükséges kereteket, sokkal jobban bevonódnak és gördülékenyebb lesz a program bevezetése és működtetése is.

Hatalmi dinamika

A bántalmazás társas jelenség, melyet a hatalmi dinamika feltárásának segítségével érthetünk meg. A bántalmazás feltételezi a bántalmazó, az áldozat és a szemlélő szerepek egyidejű meglétét a közösségben. Az iskolai bántalmazás mérséklésének kulcsa a szemlélők hozzáállásának megváltoztatása, mert a bántalmazók csak azt teszik, amit a szemlélők megengednek nekik. A szemlélők gondolkodásmódjának átalakításával lehet elérni, hogy csökkenjen a közösségben bántalmazás társas értéke.

Kötődéselmélet

John Bowlby, angol pszichiáter, pszichoanalitikus nevéhez fűződő elmélet az anya és gyermeke közötti veleszületett, biológiailag megalapozott ragaszkodásról. Az elmélet szerint az anya és gyermeke között kialakuló kötődés alapvető késztetés, humán-specifikus mintázat, aminek célja az anyához való közelség által a megnyugtató viselkedés kiváltása. Optimális esetben az anya érzelmileg elérhető és megnyugtatóan viselkedik a gyermek közelség-keresésekor, menedékként szolgál fáradtság, betegség, nyugtalanság esetén. Kötődéselméleti keretben gondolkodva az iskola felelőssége, hogy a gyermekekben biztonságos kötődési mintákat alakítson ki, mert ezek alapozzák meg a biztonságérzetüket. Ennek feltétele, hogy az iskola szabályozni tudja a gyerekek felfokozott érzelmeit, indulatait, ez a külső kontroll ugyanis a gyerekek biztonságérzetének legfontosabb tényezője.

Mentalizáció

Az ember saját lelki működéseinek (érzelmek, szándékok, cselekvési tervek) felismerésére és mások lelki működéseinek megértésére való képesség. Ez a képesség teszi lehetővé a vágyak és érzelmek késleltetését, kontrollálását, azaz a velük való hatékony bánni tudást. Mentalizáció hiányában az egyén kiszolgáltatottá válik impulzusai, indulatai sodrásának, mert nem képes ezeket szabályozni. A mentalizáció elsajátítása kisgyermekkorban, a fontos személyekkel szerzett megfelelő tapasztalatok hatására történik. Hiányos fejlődése a személyiség működési zavaraihoz vezet. A mentalizáció egész életen át tanulható és tanítható.

Természetes vezetők

A program megvalósítása során feltétlenül érdemes építeni a háttérben tevékenykedő természetes vezetőkre, akik maguktól is az egészségesebb iskolai légkör megteremtésén munkálkodnak. Ők azok, akik képesek ösztönözni a csoportot valamilyen magatartásforma követésére. A természetes vezetők, akik bármilyen korcsoportba tartozhatnak (lehetnek diákok, tanárok és egyéb dolgozók is), empatizálnak társaikkal, ösztönösen érzik és figyelembe veszik az egyénben és a csoportban végbemenő lelki folyamatokat, ezáltal javítják a csoport mentalizációs képességét.