logo

 

 

 

 

 

 

Cím: 8130 Enying, Ady Endre utca 2.

Telefon: 06(22) 372-583

E-mail: enying@fejermepsz.hu

 

 

 

Bemutatkozás

SAM_3301SAM_3292

Tisztelt Látogató!

Üdvözöljük a Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Enyingi Tagintézményének honlapján. Oldalaink folyamatosan bővülnek, szívesen várjuk Önöket máskor is.

A Pedagógiai Szakszolgálat alapfeladata a gyermekek és a serdülők beilleszkedési, teljesítménybeli és neurotikus tünetekben jelentkező zavarainak feltárása és megszüntetése, az egészséges alkalmazkodás elősegítése. A pszichológiai tevékenység az okok feltárására, a konfliktusok feldolgozására irányul azokban az esetekben, amikor a gyermek állapota orvosi ellátást még nem tesz szükségessé, pedagógiai eszközökkel pedig már nem rendezhető. A pedagógiai fejlesztő és korrekciós munka a tanulási gátoltság, a részképességekben való elmaradás, a képességeknek nem megfelelő teljesítés leküzdésében segíti a gyerekeket.

Célunk egy olyan stabil, magas szakmai szolgáltatást nyújtó, minden igényt kielégítő pedagógiai szakszolgálat megteremtése, amely hozzásegíti a térségben élő gyermekeket és tanulókat, hogy legjobb képességük szerint boldoguljanak az óvodában, iskolában és majd később a mindennapi életben, munkában.

Családias légkörben, a család és a gyermek egyéni igényeit figyelembe véve, a szakmájuk iránt elkötelezett pedagógusokkal, magas szakmai színvonalú ellátást nyújtva várjuk a családokat.

Telephelyünk

Telephely_foto

A Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Enyingi Tagintézményének elődintézménye az Enyingi Nevelési Tanácsadó hivatalosan az Enyingi Liget Speciális Általános Iskola épületében 2004 decemberében a Fejér Megyei Pedagógiai Intézet intézményeként alakult meg. Előtte csak hetente egyszer volt tanácsadás utazó szakemberek ellátásával. 2008 januárjában a Fejér Megyei Pedagógiai Intézet megszűnésével a Fejér Megyei Egységes Pedagógiai Szakszolgálat tagintézményeként folytatta működését.

A 2013-ban felálló járási rendszer több szempontból is befolyásolta az intézmény működését.

Enying Város Önkormányzatának jelentős anyagi támogatásával 2013-ban szeptemberében már a jelenlegi épületben (Enying, Ady Endre utca 2.) kezdhette meg a tanévet az időközben szervezetileg is átalakult Pedagógiai Szakszolgálat.

2013. szeptember 1-től a megalakult Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat tagintézményeként működik a korábbi Nevelési Tanácsadó.

A Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Enyingi Tagintézménye kiemelt feladatának tekinti továbbra is a magatartási, tanulási, beilleszkedési nehézséggel, pszichés zavarokkal küzdő gyermekek és tanulók pszichológiai, gyógypedagógiai vizsgálatát és ellátását.

Ellátási terület

A Pedagógiai Szakszolgálat a 0-18 éves gyermekek és fiatalok mentálhigiénés ellátásában közreműködő – az oktatásügy keretében tevékenykedő – pszichológiai, pedagógiai szakintézmény. A szülők nevelési nehézségeikkel közvetlenül kereshetik meg, így már a bajok keletkezésének kezdeti szakaszában segítséget kaphatnak. Mint járást ellátó intézmény, elsőként kerül kapcsolatban az óvodába, iskolába járó és az intézmény számára oktatási-nevelési gondot jelentő gyermekkel. Ezzel jelentős szerepet tölt be a gyermekkori szomatikus és pszichés zavarok korai felismerésében és szakellátásának megszervezésében.

Ellátási területünk Enying Járás települései: Enying, Dég, Lajoskomárom, Mezőkomárom, Szabadhídvég, Lepsény, Mezőszentgyörgy, Kisláng, Mátyásdomb.

Az átalakulással a szakmai munka is kibővült, eddig „csak” nevelési tanácsadó feladata volt az intézménynek, ezt a feladatot a Nkt. 18.§ beépíti a pedagógiai szakszolgálatok kötelező feladatellátásába, és további 8 feladat ellátását rendeli még el.

Szakemberek

László Péterné Név:  László Péterné
Beosztás:  tagintézmény-vezető, igazgató
Végzettség:  mesterfokozat MA
Szakképzettség:
 általános iskolai tanítói,
 tanulásban akadályozottak gyógypedagógiai  tanára,
 az inkluzív nevelés okleveles tanára,
 szakvizsgázott pedagógus – közoktatási vezető,  szenzoros integrációs terapeuta
Telefon:  (06-22) 372-583
E-mail:  enying@fejermepsz.hu
üres
Szalai Laura Név:  Szalai Laura
Munkakör:  gyógypedagógus
Végzettség:  főiskola
Szakképzettség:
 pszichopedagógia szakos gyógypedagógiai tanár
 szomatopedagógia terapeuta, gyógypedagógus-logopédia szakirányon
Telefon:  (06-22) 372-583
E-mail:  enying@fejermepsz.hu
üres
Simon Anita Név:  Simon Anita
Munkakör:  fejlesztőpedagógus
Végzettség:  főiskola
Szakképzettség:
 általános iskolai tanító
 Telefon:  (06-22) 372-583
 E-mail:  enying@fejermepsz.hu
üres
Kozma Krisztina Név:   Kozma Krisztina
Munkakör:   pszichológus
Végzettség:   mesterfokozat MA
Szakképzettség:
 okleveles pszichológus, okleveles szociológus
Telefon:   (06-22) 372-583
E-mail:   enying@fejermepsz.hu
üres
Molnár Edina Név:   Molnár Edina
Munkakör:   konduktor
Végzettség:   főiskola
Szakképzettség:
 konduktor-tanító
Telefon:   (06-22) 372-583
E-mail:   enying@fejermepsz.hu
üres
Sipeki Irén Név:   Sipeki Irén
Munkakör:   gyógypedagógus, pszichológus
Végzettség:   egyetem
Szakképzettség:
 oligofrénpedagógia-pszichopedagógia szakos gyógypedagógiai tanár, pszichológus, tanácsadó szakpszichológus
Telefon:   (06-22) 372-583
E-mail:   enying@fejermepsz.hu
üres
Török Lívia Név:   Török Lívia
Munkakör:   gyógypedagógus
Végzettség:   egyetem
Szakképzettség:
 tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos gyógypedagógiai tanár
Telefon:   (06-22) 372-583
E-mail:   enying@fejermepsz.hu
üres
vasasne Név: Bernáczki Nóra
Munkakör: gyógypedagógus
Végzettség: főiskola
Szakképzettség:
logopédia szakos gyógypedagógiai tanár
Telefon: (06-22) 372-583
E-mail: enying@fejermepsz.hu
üres
vasasne Név: Pintér Andrea
Munkakör: gyógypedagógus
Végzettség: főiskola
Szakképzettség:
tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos gyógypedagógiai tanár
Telefon: (06-22) 372-583
E-mail: enying@fejermepsz.hu
üres
vasasne Név: Horváth Adrienn
Munkakör: gyógypedagógus
Végzettség: főiskola
Szakképzettség:
gyógypedagógiai tanár, általános iskolai tanító
Telefon: (06-22) 372-583
E-mail: enying@fejermepsz.hu
üres
Tóth Györgyi Név:  Tóth Györgyi
Munkakör:  adminisztrátor
Telefon:  (06-22) 372-583
E-mail:  enying@fejermepsz.hu

Ellátás igénybevételének lehetőségei

-          Vizsgálati kérelem. (15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 1. sz. melléklete)

-          Új vizsgálat egész évben kezdeményezhető. Kezdeményezheti szülő, oktatási-nevelési intézmény, hatóság.

-          Felülvizsgálat – minden év június 30-ig bejelentési kötelezettség az intézményeknek (20/2012. (VII. 31.) EMMI

            rendelet 95. § (6) bekezdés).

-          Iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapítására vizsgálat kezdeményezhető február 28-ig.

Intézményünkben a bejelentkezések adminisztrációja délelőttönként történik.

Bejelentkezés személyesen vagy telefonon lehetséges az alábbi elérhetőségeken:

8130 Enying, Ady Endre utca 2.

Telefon: 06-22-372-583

Szakszolgálatunk munkatársait harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során tudomást szerzett.

Feladatok

Feladatok:

 

   a. gyógypedagógiai tanácsadás

   b. fejlesztő nevelés

   c. szakértői bizottsági tevékenység

   d. nevelési tanácsadás

   e. logopédiai ellátás
   f. konduktív pedagógiai ellátás

   g. gyógytestnevelés

   h. iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás
   i. kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása

~~ Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás

SAM_3295

A korai fejlesztés mind az oktatáspolitika, mind a gyakorlat szintjén fontos terület. A korai fejlesztés a kisgyermekek és családjaik támogatáshoz való jogának biztosításához kapcsolódik. A fejlesztések célja, hogy a támogatásra szoruló gyermekeket és családokat a lehető leghamarabb elérje.

Az Nkt. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerinti gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás (a továbbiakban: korai fejlesztés és gondozás) feladata a komplex kora gyermekkori intervenció és prevenció: az ellátásra való jogosultság megállapításának időpontjától kezdve a gyermek fejlődésének elősegítése, a család kompetenciáinak erősítése, a gyermek és a család társadalmi inklúziójának támogatása. A korai fejlesztés és gondozás tevékenységei a komplex fejlesztés, tanácsadás, a társas, a kommunikációs és nyelvi készségek fejlesztése, a mozgásfejlesztés és a pszichológiai segítségnyújtás.

A korai fejlesztés és gondozás megkezdésére a szakértői bizottság tesz javaslatot. A bizottság szakértői véleményét tizennyolc hónapnál fiatalabb gyermek esetében külön vizsgálat nélkül, a gyermekneurológiai szakorvos által felállított diagnosztikai vélemény és terápiás javaslat alapján is elkészítheti.

Korai fejlesztés_2Korai fejlesztés

Intézményünkben 2013 októbere óta működik a korai fejlesztés, koragyermekkori intervenció. Az ellátási forma az élet korai időszakában nyújt egyénre szabott, a családi rendszert messzemenően figyelembe vevő, koordinált szolgáltatásokat a sérült vagy fejlődési zavar szempontjából veszélyeztetett gyerekeknek. Ez a korai időszak mind az idegrendszer érése, mind pedig a korai létfontosságú szociális kapcsolatok formálódása szempontjából alapvető jelentőségű.

A kori fejlesztés lényege tehát, hogy a csecsemők, kisbabák vagy gyermekek minél hamarabb kapjanak állapotuknak megfelelő segítséget.

Ha ezt a legfogékonyabb időszakot nem használjuk ki, a gyermek a későbbi időszakban sokkal nehezebben fog bizonyos képességeket megszerezni, és esetleg soha nem jut el arra a szintre, amit egyébként a benne rejlő képességek lehetővé tennének.

Milyen problémával fordulhat hozzánk?

- Értelmi fejlődés elmaradásával

- Mozgásproblémával

- Megkésett beszédfejlődéssel

- Viselkedészavarral

- Étkezéssel, alvással, és szobatisztasággal kapcsolatos gondokkal

- Bármilyen más, gyermekével, családjával kapcsolatos problémával, vagy aggodalommal, amiben úgy érzi szakemberek segítségére szorul.

~~ Fejlesztő nevelés

Azoknak a súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekeknek biztosít felkészítést, akik az általános szabályok szerint nem tudják állapotuk miatt igénybe venni az óvodai nevelést.

Ezek a gyerekek a kötelező óvodai nevelésben való részvételt fejlesztő nevelésben való részvétellel teljesítik.

Megszervezése hasonló módon történik, mint a korai fejlesztés, gondozás megszervezése.

~~ Szakértői bizottsági tevékenység

Pedagógiai Szakszolgálatunk a szakértői vizsgálat elvégzése alapján beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézség megállapítására jogosult.

A gyermekek iskolai teljesítményét számos környezeti hatás és gyermekben meglévő képesség határozza meg. A szülők és pedagógusok olykor azt tapasztalják, hogy gyermekük vagy tanítványuk az iskolában a tőle elvárható szint alatt teljesít. Mivel az okok sokszor nem egyértelműek, célszerű a pedagógussal, illetve az iskolai fejlesztőpedagógussal – szükség esetén az iskolapszichológussal – átgondolni az adott helyzetet, s amennyiben indokolt, a gyermek vizsgálatát kérni a Szakszolgálatnál.

A beilleszkedési és/vagy magatartási és/vagy tanulási nehézség megállapítása komplex pedagógiai és pszichológiai vizsgálat keretében történik Szakszolgálatunkban.

A vizsgálatok során gyakran tapasztaljuk, hogy a gyermekek tanuláshoz szükséges részképességei – a meglévő átlagos intelligenciájuk ellenére – eltérő ütemben és mértékben fejlődnek, amely tanulási nehézséghez vezet.

Az olvasás, írás és/vagy matematika tanulásának nehézsége – a hosszú ideig tartó, módszeres szaktanári felzárkóztató foglalkozás és korrepetálás ellenére – tartósan fennálló, esetleg megmaradó alulteljesítést eredményez. Ez esetben az adott részképesség(ek) célzott fejlesztése szükséges, amelyhez mind a fejlesztési területek, mind a fejlesztés gyakoriságára vonatkozóan a szakvélemény nyújt támpontot.

Munkánk során a tanulási nehézség mellett gyakran találkozunk tanulási elmaradással és tanulási gyengeséggel küzdő gyerekekkel is.

A tanulási elmaradást az ismeretek hiányossága, a szociokulturális hátrányok, a rendszertelen iskolalátogatás (betegség), a gyermek pszichés problémái, valamint a nem megfelelő tanítási-tanulási módszerek (túl gyors haladási tempó) okozzák. A problémák többnyire átmeneti jellegűek, amelyek megfelelő segítségnyújtással (kompetencia alapú fejlesztés, egyéni haladási tempó biztosítása, differenciált feladatok adása, felzárkóztató korrepetálás) orvosolhatók.

A tanulási gyengeség a tanulási és/vagy az intellektuális képességek gyengeségét, az átlagon belüli alacsonyabb szintjét jelenti, mely a későbbiekben általános, számos tantárgy tanulását megnehezítő problémához vezet. Oka a gyengébb adottságok következménye, melyet a környezeti tényezőkből adódó elmaradás is súlyosbíthat. Megoldása kompetencia alapú tanítással, az egyéni haladási tempó biztosításával, valamint kevesebb és differenciált feladatok biztosításával érhető el.

A VIZSGÁLAT EGYES LÉPÉSEI:

1. Kapcsolatfelvétel, időpont egyeztetés.

2. A probléma, ill. a jelentkezés okának átbeszélése a szülővel.

3. Adatok felvétele, anamnézis.

4. Pedagógiai vélemények, meglévő szakvélemények áttekintése.

5. A szülő tájékoztatása a vizsgálat menetéről.

6. A vizsgálat elvégzése.

7. A vizsgálatok kiértékelése.

8. A vizsgálatot végző szakemberek konzultációja.

9. Írásos szakvélemény készítése.

10. Az eredmények, javaslatok, ill. a szülői kötelezettségek megbeszélése a szülővel.

11. A végleges szakvélemény hitelesítése.

12. A szakvélemény postázása.

13. Személyes átvétel átvételi elismervény aláírása után történhet.

A szakvélemény készítése során a gyermek több szakemberrel kerül kapcsolatba, ezért előfordul, hogy több alkalommal kell a Pedagógiai Szakszolgálatnál megjelenniük. A komplex vizsgálat pedagógiai részét gyógypedagógus (logopédus, fejlesztőpedagógus), az általános képességvizsgálatot pszichológus végzi.

A vizsgálat megkezdésekor – a szülői felügyeletet gyakorló – szülő jelenléte szükséges. A vizsgálat során a szülő köteles közreműködni, illetve – annak zavarása nélkül – jogosult mindvégig jelen lenni.

Amennyiben a szülő (vagy a gondviselő) a szakvéleményben foglaltakat nem fogadja el, abban az esetben eljárást kezdeményezhet a szakvélemény felülvizsgálata céljából az illetékes járási hivatalnál.

A gyermek fejlődésével kapcsolatos minden hivatalos iratot így a szakvéleményt is meg kell őrizni!

A vizsgálat során elhangzó információkat és a szakvéleményben leírt adatokat minden érintett pedagógus és pszichológus bizalmasan kezeli.

~~ Nevelési tanácsadás

Napjainkban egyre gyakrabban szembesülnek a szülők azzal, hogy gyermekük nem tud lépést tartani társaival, nehezen illeszkedik be, nem, vagy csak nehezen képes megfelelni az intézmények által támasztott követelményeknek.

A szülők gyakran csak későn veszik észre a problémát, ezért kiemelkedően fontos szerepük van az óvónőknek, akik ideális esetben már az óvodába lépés után rövid idővel észreveszik, hogy a gyermek fejlődése kicsit lassabb ütemű, vagy nehezebben illeszkedik be a csoportjába, esetleg magatartásproblémái vannak. Ha a gyermek idejében részesül a számára megfelelő, kellő gyakoriságú fejlesztésben, terápiában, iskolakezdésre javíthatók, esetleg rendeződhetnek ezek a problémák.

A gyermek terápián való szorgalmas részvétele ugyanakkor csak az egyik feltétele a közös munka sikerének. Nagyon sok múlik azon is, hogy mennyire tudunk együttműködni a pedagógusokkal és a szülőkkel. Fontos része munkánknak, hogy megértessük a gyermekkel foglalkozó felnőttekkel, hogy az egyes részképességek zavart működései milyen életviteli és tanulási nehézségeket idézhetnek elő a mindennapi élet során. A terápia hatékonysága érdekében sokszor szükség van az otthoni gyakorlásra is, ehhez a szülőktől szoktunk segítséget kérni, körültekintően mérlegelve a család teherbíró képességét, hiszen tudjuk, hogy az iskolai tananyagon felüli gyakorlás csak erős céltudatossággal és kitartással lehetséges.

Az időben szakszerű segítséghez jutott kisgyermekeknek nagyobb esélyük van arra, hogy ki se alakuljon náluk a későbbi tanulási zavar, ezért a prevenció munkánkban nagy hangsúlyt kap.

Kognitív fejlesztések:

- komplex értelmi fejlesztés

- Sindelar fejlesztő program

Tanulási képességek, részképességek fejlesztése:

- grafomotoros fejlesztés (a finommozgások beindítása, koordinációjuk elősegítése)

- nyelv-és beszédfejlesztés

- íráskészség fejlesztése

- olvasási készség fejlesztése

- matematikai készségek fejlesztése

- figyelemfejlesztés

Nagymozgást és az érzékelés integrációját elősegítő fejlesztések:

- szenzoros integrációs terápia

~~ Logopédiai ellátás

A 15/2013 (II.26.) EMMI rendelet értelmében a logopédiai ellátás fogalma új értelmezést kapott. Élesen elválasztódik a sajátos nevelési igényű beszédzavarral küzdő gyerekek, tanulók ellátása a logopédiai ellátástól.

A logopédiai ellátás feladata:

- beszédindítás,

- hang,- beszéd- és nyelvfejlődési elmaradás,

- beszédhibák és a nyelvi-kommunikációs zavarok javítása,

- diszlexia, diszortográfia, diszkalkulia kialakulásának megelőzése,

- beszéd technikai és tartalmi fejlesztése,

- preventív módszerek alkalmazása a nyelvi-, beszéd és kommunikációs zavarok elkerülése érdekében.

A logopédiai ellátás keretében el kell végezni az óvodai nevelésben részt vevő, ötödik életévüket betöltött gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségének alapvizsgálatát, szűrését, és ennek eredménye alapján szükség szerint a gyermek további pedagógiai, pszichológiai, orvosi vizsgálatának kezdeményezését. A beszédhiba jellege, súlyossága, esetleg halmozottsága határozza meg, hogy milyen kiegészítő vizsgálatra, esetleg vizsgálatokra van szükség (ideggyógyászati, fül-orr- gégészeti, foniátriai, pszichológiai). Részletes logopédiai diagnosztikai vizsgálat és logopédiai vizsgálati vélemény alapján kell a gyermek további logopédiai ellátását megszervezni, ha az alapvizsgálat, szűrés eredményei alapján ez szükséges.

Logopédus feladata:

1. Ellátási körzetébe tartozó, óvodai nevelésben részt vevő, ötödik életévüket betöltött gyermekek beszéd –és nyelvi fejlettségének és állapotának szűrése.

2. Szükség esetén további vizsgálatok megszervezése.

3. A gyermek logopédiai ellátásának megtervezése, egyéni fejlesztési tervének elkészítése.

4. A gyermek rendszeres fejlesztése.

5. A gyermek egész személyiségének pozitív befolyásolása.

6. A fejlesztő eljárás dokumentálása.

7. Az eltervezett módszer, foglalkozás hatékonyságának időszakonként ellenőrzése.

8. Kapcsolattartás a szülőkkel, a gyermek pedagógusaival, a gyermekkel foglalkozó más szakemberekkel.

A terápia megválasztását a kóroki tényezők, a beszédhibás életkora, a logopédiai kórforma súlyossága, kiterjedése, az esetleges halmozott beszédsérülés, a terápia kezdetének időpontja, a környezet és az integráció lehetőségének érvényesítése alakítja.

A logopédiai ellátás egyéni foglalkozás, illetve legfeljebb hat gyermekből, tanulóból álló csoportfoglalkozás keretében szervezhető meg.

A logopédiai ellátásban való részvétel a gyermek életkorától függetlenül, az annak szükségességét megállapító logopédiai vizsgálat alapján bármikor megkezdhető.

Logopédus segítségét kérheti a szülő, amennyiben gyermeke:

- két és fél éves korában még nem beszél (50 szónál kevesebbet használ)

- sok hangot cserél más hanggal (pösze)

- nehézséget okoz számára a nyelv írott formájának elsajátítása, az olvasástanulás

- beszédészlelési, beszédmegértési nehézsége van

- számolási nehézségei vannak

- dadog vagy hadar

- beszédhangja rekedt (diszfóniás)

- beszéde orrhangú

- nyelési rendellenességgel küzd (infantilis nyelés, nyelvlökéses nyelés)

A szülő/gondviselő szerepe a logopédiai ellátásban

Fontosnak tartjuk, hogy a logopédus a szülőkkel/gondviselőkkel kapcsolatot teremtsen, mert a logopédiai beavatkozás eredményességét a támogató szülői magatartás erősítheti, az érdektelen vagy elutasító szülői viselkedés pedig gyengíti. A nem támogató szülői viselkedésnek sokszor az az oka, hogy a szülő nem rendelkezik elégséges ismerettel a logopédiai kezelés céljáról és tartalmáról. Nagyon lényeges azoknak az alkalmaknak a biztosítása, amikor a logopédus a szülőkkel kapcsolatba kerülhet. Ezen alkalmak lehetnek a szülők számára biztosított fogadóóra, szülői értekezleten jelenlét, üzenő-gyakorlófüzet rendszeresítése, nyílt nap szervezése, a szülő részvételének lehetősége a foglalkozáson.

Tanácsok beszédhibás gyermekek szüleinek:

1. Figyeljünk a gyermekre, amikor beszél! Várjuk ki türelmesen, amit mondani szeretne. Ne beszéljen zárt szájállással, az orra alatt motyogva a gyermek!

2. Több gyermeknek kicsúszik a nyelve a két fogsor között (pl: az sz, z, c hangoknál). Figyeljen oda, hogy ez ne rögzüljön! Otthoni gyakorlóanyag kapható ehhez a beszédhibához, aminek a segítségével szépen javulhat a beszéd.

3. Nagy szerepe van a beszédészlelés fejlődésében a családi közös élményeknek, együtt töltött időnek (játék, kirándulás, meseolvasás, mondókázás, stb.) Ezek során sokat beszélgessenek, kérdezzék meg, hogy miket láttak, hallottak!

4. Rossz fogakat mutassák meg a fogorvosnak, legyenek kezelve. Nagyon fontos a fogmosás és a rendszeres rágás. Ha az alsó és a felső fogsor záródása nem megfelelő, akkor fogszabályozó szakorvos felkeresése szükséges.

5. Ha a gyermek hangja rekedtté válik és tartós ez az állapot (kb. 2-3 hétig sem „tisztul ki a hangja”), akkor foniáter szakorvos felkeresése javasolt.

6. Egészen kicsi gyermekeknél a nagymozgással kísért mondókázás, versmondás sokat segíthet a beszédfejlődés beindulásában.

~~ Konduktív pedagógiai ellátás

A konduktív pedagógia a központi idegrendszeri sérülés következtében diszfunkciós gyermekeknek/tanulóknak a konduktív pedagógia módszerével történő nevelése.

A konduktív nevelés országos és nemzetközi központja a  Pető András Főiskola, Budapesten.

Dr. Pető András (1893-1967) orvos-pedagógus, a konduktív pedagógia megteremtője, intézetét 1950-ben nyitotta. Ő volt az első, aki úgy gondolta, hogy az idegrendszer, károsodásai ellenére is rendelkezik új kapcsolatok kiépülésének lehetőségeivel, amelyek a tanulási és tanítási folyamat megfelelő vezérlésével mozgósíthatók. A „gyógyíthatatlan” szót nem ismerte: módszerének lényege egy sokoldalú, komplex személyiségfejlesztés, melynek alapja a céltudatosan tervezett nevelési folyamat útján történő aktív tanulás.

A gyógyulás útját Pető az egész ember személyiségében kereste. Ezzel ő nyitotta meg azt a korszakot, amely a sérült embereknek a társadalomba való beilleszkedését tartja az elsődleges feladatnak.

A konduktív szó rávezetőt, rávezetést jelent, a konduktív pedagógia pedig rávezetéses tanítást, nevelést. Az elnevezés hangsúlyozza, hogy a tanulás aktívan történik.

A kondukció, a rávezetés egyrészt célképzéshez, másrészt megoldáshoz vezet.

SAM_3298SAM_3296

A konduktív nevelés célcsoportja elsősorban olyan központi idegrendszeri sérült, akit szülés előtt vagy alatt, gyermek- illetve felnőttkorban ért a károsodás. Számukra létezik ez a speciálisan integrált nevelési rendszer, melynek lényege a tanuláson alapuló sokoldalú személyiségfejlesztés. E komplex tevékenységet, mely egyidejűleg fejleszti a mozgást, beszédet, értelmet, érzékekést, észlelést, akaratot és érzelmeket is, csak segítséggel, a konduktív nevelési programon keresztül tud megtanulni a sérült. A konduktív nevelés nem változtatja meg a fogyatékosságot, hanem a koordinált működést kívánja megtanítani, hogy a sérült alkalmazkodni tudjon a környezetéhez. Nem a környezet igazodik a sajátos igényekhez, hanem a csökkent képességekkel rendelkezőt teszi alkalmassá az integrációra. A program a testi, szellemi és szociális szükségletekre építve egységesen irányított tanulásvezérlés. A munka során nagy figyelmet helyezünk a cselekvéshez szükséges indítékra: fontos, hogy a feladat végrehajtásában motiválttá tegyük a gyermeket és a felnőttet is, hogy ezáltal törekedjen az önállóság elérésére.

A konduktív pedagógia nem terápia, hanem az ember szemléletének, aktivitásának, küzdeni tudásának, tanulási képességének és életrendszerének kialakítási programja. Benne a figyelmeztetés, a negatív értékelés, mint pedagógiai módszer, egyáltalán nem kap szerepet. A gyerekek érdekes, erőfeszítést igénylő feladatokat végeznek, melyre pozitív visszajelzéseket kapnak. A siker csak akkor igazi, ha meg kell érte küzdeni.

A konduktív nevelés bármely életkorban javasolt. Mivel az élet korai szakaszában a fejlődésben levő funkciók megfelelő kialakításáról van szó, ezért a csecsemőkorban elkezdett konduktív nevelés eredményesebb. A kóros tartások, a másodlagos agyi sérülések – értelmi és pszichoszociális területen – megelőzhetők, és az óvodába, iskolába történő korai integráció lehetősége elérhető. A konduktív neveléssel a család életvitele is könnyebben befolyásolható.

A konduktív pedagógia kulcsembere a konduktor. Diplomájuk feljogosítja őket a mozgássérültek komplex konduktív nevelésére. Munkája csak integrált programban eredményes: az ő feladata eldönteni, milyen legyen a fejlesztő program struktúrája, melynek a fejlődés elérésében meghatározó szerepe van. A motiváció központba állítása és a játékosság felhasználása fontos elv – a játékosság elősegíti, hogy az egyén szívesen gyakorolja a mozdulatsorokat, a folyamatos motiváció pedig megmutatja a végzett feladatok gyakorlati hasznát.

SAM_3294

A konduktorok feladata:

1. Az első vizsgálat alkalmával megszervezik a sérült számára a legmegfelelőbb foglalkoztatási formát.

2. Megalkotja, szervezi és vezeti a mozgást és a kognitív fejlesztést.

3. Megfigyelései alapján folyamatosan aktualizálva, egyénenként dolgozza ki a sérültek közelebbi és távolabbi célkitűzéseit.

4. Figyelemmel kíséri az egyének fejlődését.

5. Kreativitását, tehetségét felhasználva tervez, a foglalkozásain részt vevőket folyamatosan motiválja, hogy az egyének koruknak megfelelően fejleszthessék értelmi képességeiket.

6. Megtanítja a sérülteket, hogy az elsajátított mozgásformákat hogyan alkalmazhatják napi tevékenységeikben.

7. Segíti a segédeszközök megfelelő kiválasztását és megtanítja használatukat.

8. Szülői értekezet, fogadóóra, iskola- és családlátogatás keretében folyamatos kapcsolatot tart a szülőkkel, hozzátartozókkal, pedagógusokkal, gyógypedagógusokkal, gyógytornászokkal, orvosokkal, illetve a sérülttel foglalkozó más szakemberekkel, intézményekkel.

~~ Gyógytestnevelés

Az 1960-as évek elején jelent meg az oktatáspolitikában a szándék, hogy minden tanuló a saját oktatási intézményében, a saját egészségi állapotának megfelelő testi nevelésben és oktatásban részesülhessen. Létrejött a testnevelési kategóriák rendszere, ezzel pedig a gyógytestnevelés műfaja.

Valódi „forradalmi tett” volt, hogy azok a gyermekek, akik az iskolába járást lehetővé tévő egészségi elváltozásokkal bírnak, úgy részesülhessenek szakszerű testi nevelésben, hogy nevelésük preventív és rehabilitációs is legyen, miközben az előírt nemzeti alaptantervi testnevelési tananyagot is elsajátítják. Mindeközben az iskola falai között – mindennapi életük keretein belül maradjanak.

Egészségügyi felmérések szerint, Magyarországon, napjainkban, regionális és életkori változók alapján, a 3-19 éves korosztály közel kétharmadánál lehet detektálni kisebb-nagyobb eltéréseket az egészséges állapothoz képest!

Az óvodákban és iskolákban megjelenő gyermekpopulációból – elsősorban belgyógyászati, mozgatórendszeri és mozgásszervezési képesség szempontjából – kiszűrt gyermekek 15-40 %-ának kizárólagos testnevelése (II.B kategória), illetve szükséges kiegészítő preventív mozgása (II.A kategória) a pedagógiai környezetbe épített a gyógytestnevelés.

A gyógytestnevelés a testi- és/vagy pszichés egészség visszaállítása/megtartása/fejlesztése érdekében végzett cselekvő tevékenység, óvodai, iskolai testnevelési óra.

Eszközkészlete: a konkrét orvosi, pedagógiai és pszichológiai diagnózis(ok) tükrében összeállított – a NAT testnevelési tanterve által meghatározott – változatos mozgáselemek és sportági mozgásformák.

Módszerei: orvostudományi ismeretek alapján, alkalmazott pedagógiai, pszichológiai és a testi nevelés neveléselméleti-, edzéselméleti-, pedagógiai- és pszichológiai módszerek.

A gyógytestnevelés szakszolgálat igénybevételének legjellemzőbb orvosi indikációi

Mindazon egészséget befolyásoló, enyhébb állapotú elváltozások, melyek az óvoda és iskola látogatásában a gyermekeket/tanulókat nem akadályozzák és a teljes felmentést nem indokolják, azonban a folyamatos prevenciót, korrekciót, állapotjavító, speciális edzést szükségessé teszik.

Főbb csoportjai:

- mozgásszervi-tartási rendellenességek és deformitások (fokozott kyphosis, merev hát, lapos hát, scoliosis, M. Scheuermann, pectus excavatus, Schlatter-Oshgood betegség, pes planus, stb.),

- belgyógyászati elváltozások (asthma, obesitas, egyes anyagcsere-betegségek, stb.),

- kardiológiai rendellenességek (gyermekkori hypertonia, gondozott szívaritmiák, enyhébb fokú billentyű rendellenességek, stb.),

- neurológiai elváltozások és zavarok (spina bifida, enyhe fokú ICP, vegetatív dystonia, kontrollált M. Sacer, mozgáskoordinációs zavarok stb.),

- szemészeti elváltozások (nagyfokú myopia, tompalátás, kancsalság, stb.)…

A gyermekek, akiket gyógytestnevelésre sorolnak, egy olyan mozgásfejlesztési rendszerbe kerülnek, ahol egyénre szabottan is részesülnek mindabban, amit a korosztályos testnevelés és sport számukra nyújtani tud, ezzel együtt azonban az óravezető tanár tudása megóvja őket a káros fizikai, pszichés hatásoktól, terheléstől (kontraindikációk), és foglalkoztatásuk fokozottan hat a betegségmegelőzés (prevenció) irányába.

A gyógytestnevelésre besorolt gyerekek ezen a tanórán sajátíthatják el azokat az elveket és tudásanyagot is, amelynek birtokában, egészségük védelmében, képesek lesznek további életük során a teljes mozgáskultúra anyagából kiszűrni az állapotuk szempontjából károsító hatással bíró mozgásanyagot (kontraindikációk, öngondoskodás).

A gyógytestnevelésre beosztott gyermekek iskolába járásuk teljes ideje alatt a gyógytestnevelő tanár nyilvántartása melletti, folyamatos, egészségügyi (rendszeres szakorvosi és iskolaorvosi szűrések) és pedagógiai kontroll alatt állnak.

A gyógytestnevelő tanár célja hogy az elváltozás pozitív irányú befolyásolása, csökkentése/lehetőség szerinti megszüntetése és a betegségtudat eltüntetése/minimalizálása mellett, mindent megtanítson a gyermekeknek a korosztályos (óvoda) és az iskolai testnevelési tanterv anyagából, amit képességeik és elváltozásaik engednek. Megismertesse őket olyan sportágakkal, sportformákkal, amelyeket élvezettel űzhetnek a diagnózisuk, alkatuk, életkoruk, nemük, előképzettségük alapján.

A rövidtávú célok mellett a távlati cél legalább ilyen fontos, nevezetesen, hogy az intézményesített testedzés (iskolai testnevelés és gyógytestnevelés) befejezéséig épüljön ki a tanulókban az önkarbantartására való képesség.

Szeressenek sportolni, és legyenek olyan sportági mozgásformák (pl.. úszás, labdajátékok, tollaslabda, stb.) is a tarsolyukban, amelyek a különböző évszakokban a szabadban, teremben, egyénileg vagy csapatban űzhetőek, alkalmasak az elváltozásuk folyamatos karbantartására, gyógyítására, illetve garanciát jelentenek hosszú távú egészségük megtartására.

A megfelelő testedzés, gyógytestnevelés növeli a hosszabb és magasabb minőségű élet esélyét, és javítja a pszichofizikai kondíciót idősebb korban is.

A testnevelés és a gyógytestnevelés a testkultúra művelésének legismertebb intézményes formái.

A NAT így fogalmaz: „A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén a tanulók könnyebben elviselik a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket, illetve stabilan képesek követni a szabályokat, elfogadni a normákat és mintákat, a megmérettetést és az értékelést.”

~~ Kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása

A tehetség nem teljesítmény, hanem tevékenység. A tehetséggondozás feladata tevékenységben tartani a gyermeket (egyént), tevékenységének megfelelő környezetet biztosítani.

A tehetségesek igen nagy részének esélye van az elkallódásra. Annak ellenére, hogy ma már a világ a tehetség sokféle megjelenési formáját elfogadja, a szabálytalan tehetségek felismerésére a napi gyakorlat során kevés lehetőség adódik. A külső, környezeti vagy belső, egyéni okokból eredő hátrányok a tehetség megmutatkozását még fejlődésnek indulásuk előtt megakadályozhatják. A tehetségek, képességstruktúrájuk kiegyenlítetlensége miatt gyakran tanulási zavarokkal küzdenek. A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről a társadalmi leszakadás megakadályozása mellett új környezetet teremt a tehetséggondozás lehetőségeinek is.

A gyermekeknek, tanulóknak joga, hogy képességeiknek megfelelő nevelésben, oktatásban részesüljenek, s mindez tehetségük felismerésével és fejlesztésével történjen. A pedagógusnak kötelessége, hogy oktató-nevelő munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról. Segítse a tehetségek felismerését, s nyilvántartsa a tehetséges gyermekeket.

A tehetséggondozó- védő rendszeren belül nagy szerep jut a pedagógiai szakszolgálatoknak. A 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálatok működéséhez rendeli a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozását.

Az intézmények feladata:

*  a korai tehetség-felismerés;

*  tehetségazonosítás, tehetséggondozás feladatának ellátása;

*  a tehetséges gyermek személyiségfejlődésének támogatása, irányítása;

*  önismereti csoport szervezése és vezetése a tehetséges gyermekek részére;

*  tanácsadás, támogatás a szülőknek;

*  konzultáció a pedagógusok részére;

*  tehetség-tanácsadási fórum szervezése;

*  javaslat adása speciális tehetségprogramban való részvételre;

* kapcsolattartás a feladat-ellátási körzetben működő oktatási intézményekkel és a tehetségfejlesztő programok vezetőivel.

A tehetség fejlesztésének folyamata soktényezős. A képességeken kívül több elemnek kell fejlődnie ahhoz, hogy a szunnyadó tehetségből teljesítményképes, kibontakozott tehetség alakuljon ki. A tehetségek felkutatásában és kibontakoztatásában az iskolának, a pedagógusnak kiemelt szerepe és felelőssége van.

A fejlesztő munka egyik kritikus pontja, hogy milyen életkorban kezdjük el a speciális tehetségfejlesztést. Gondot okozhat, ha túl korán kezdjük a munkát, de az is, ha a speciális képességterületeken elszalasztjuk a szenzitív korszakot. Az éppen megfelelő idő megválasztása a speciális képességtől, annak megjelenési idejétől is függ. Bizonyos mozgásbeli, zenei, matematikai tehetség már óvodáskorban megjelenhet. Ezek programszerű egyéni fejlesztése tehát már ekkor fontos, egészében véve az óvodáskor azonban „alapozó” korszaknak tekinthető. Ekkor elsősorban a megfelelő érzelmi fejlődést kell biztosítani a gyerekek számára azzal, hogy „törődünk” velük, s engedjük őket játszani. Ebben a korban még nem szabad „elkülöníteni” a tehetségesnek látszó gyerekeket, ebből sok probléma adódhat.

Az iskoláskor más lehetőségeket kínál. Kisiskolás korban is alapozó munkát végezhetünk, csak más értelemben, mint az óvodáskorban: elsősorban a tehetség általános képességeihez tartozó elemeit kell hatékonyan fejleszteni. Az úgynevezett speciális osztályok koraiak még ebben az időszakban, hiszen ezekben a kiemelkedő teljesítmény alapja többnyire a magas szintű általános intellektuális képességrendszer, nem pedig a speciális képesség. Ha felbukkan a tehetség – pl. matematika, nyelv –, egyéni programmal lehet a fejlesztést megoldani.

A felső tagozat (illetve az ennek megfelelő gimnáziumi osztályok) már színtere lehet a hatékony speciális tehetségfejlesztésnek. Ez az a kor, amelyben a kutatások és a tapasztalat szerint (12-13 éves kor körül) többnyire megjelenik a speciális tehetség.

A középiskolás kor ad igazán teret a hatékony speciális tehetségfejlesztéshez. Sokféle szervezeti forma alakult ki ehhez az iskolai gyakorlatban: fakultáció, tagozatok, speciális osztályok, mentor-program stb. Ezek mindegyike hatékonyan működhet. Fontos azonban, hogy a programok ne legyenek túlzóan speciálisak.

A tehetség kibontakoztatásában a pontot az i-re a felsőoktatásban tudjuk feltenni.

Mindezzel természetesen nem fejeződik be a tehetség kibontakozása. Az élethosszig tartó tanulás (lifelong learning) és az optimális munkahelyi feltételek elengedhetetlenek a tehetség teljesítményképes működéséhez és továbbfejlődéséhez.

A tehetségfejlesztés kritikus pontjai

A tehetséggondozásnak a tehetség-összetevők sokfélesége és a fejlődési folyamat meglehetős bonyolultsága miatt sok buktatója van. Ilyen lehet:

*  a tehetség azonosítása, felismerése;

*  a programok célkitűzései;

*  szervezeti formák;

*  gazdagítás, dúsítás;

*  tantestületi munkamegosztás, speciális funkciók;

*  együttműködés a családdal.

A tehetséggondozó gyakorlati munka legkritikusabb pontja a tehetség azonosítása, felismerése. Miért?

*  A tesztek önmagukban nem tévedhetetlenek, így egyedül ezekkel nehéz kiszűrni a tehetséget. Különböző mérési módszerek, attól függően, hogy eljárásukban mely funkció hangsúlyos, teljesen eltérő eredményeket adhatnak. Több eljárás kombinált használata és kihívást hordozó feladatok megoldása közben végzett, hosszabb ideig tartó megfigyelés javíthatja a felismerés hatékonyságát.

*  A szunnyadó tehetség nem mindig mutatja meg magát, gyakran ezért is nehéz felismerni.

*  A képesség és a teljesítmény nem azonos: gyakori a tehetséges, de alulteljesítő gyerek.

*  A kiemelkedő teljesítményhez az átlagtól eltérő kognitív folyamatok, elmélyült, már-már megszállott tevékenykedés, kitartó gyakorlás társulnak. Ez sokszor a normalitástól eltérő viselkedéssel jár. A helyzet kezelésének hibája, ha a szakember azt akarja eldönteni, hogy az adott jelenség tehetség-e, avagy pszichés zavar. A kérdés nem az, hogy valaki tehetséges-e, vagy sem, hanem hogy mi teheti tehetségessé.

*  A pedagógus, fejlesztő szakember és a gyerek folyamatos együttes tevékenysége segíti legjobban a tehetség felismerését.

*  Megbízhatóbb az azonosítás, ha a gyerek teljesítményéről, képességeiről szerzett információk több forrásból származnak.

A tehetségfejlesztés szervezeti formáinak megválasztásához gazdag rendszer áll rendelkezésre. Ezek közül a célkitűzéssel, a programmal, a tanulók jellemzőivel összhangban kell választani. A hatékonyság érdekében a tanórai és iskolán kívüli formákat célszerű összekapcsolni. Tartalmilag az iskolai tehetséggondozás legfőbb elve a gazdagítás, mely történhet mélységében (a tehetséges gyermekek több lehetőséget kapnak képességeik alkalmazására), tempóban (a tehetséges gyermekek több ismeretet kapnak ugyanannyi idő alatt, mint kevésbé kiemelkedő társaik) és tartalomban (az ismeretek a tehetséges gyermekek egyéni képességeihez igazodva, szükségleteikre építve kerülnek átadásra). Emellett a kreatív és kritikus gondolkodás fejlődésére/fejlesztésére is célszerű nagy hangsúlyt fektetni.

A tehetségeket csoportként kezelni téves, mert annyiféle a tehetség, ahány a tehetséges egyén. Ezért ellátásuk egyéni, még ha csoportosan történik is. Erre a legjobb megoldás a pedagógiai folyamatos során a differenciálás.

A tehetséggondozó munka hatékonyságát a pedagógusok az egymás közti speciális feladatmegosztással is elősegíthetik. Jó, ha egy pedagógusközösségben külön szakember tölti be a tehetséggondozó koordinátor szerepét, aki összefogja a tanórai és az iskolán kívüli tehetségfejlesztő tevékenységeket, kapcsolatot tart a Nemzeti Tehetségponttal és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézményben működő Nemzeti Tehetségfejlesztési Központtal, figyelemmel kíséri a Nemzeti Tehetségügyi Adatbázist, a tehetségvédelemmel kapcsolatos pályázatokat Megint más specializálódik a tehetség-tanácsadás tárgykörére, melyben lehetőség nyílik az esetleges problémás helyzetek konzultációs keretek között történő megoldására.

A tehetséggondozás azonban megoldhatatlan a szülők hatékony közreműködése nélkül. A pedagógusok és szülők közti folyamatos kapcsolattartás, a célok tisztázása, a követelmények egyeztetése, a mindkét részről megnyilvánuló érzelmi támogatás és a közös értékelés a legbiztosabb feltételei a gyermeki tehetség fejlődésének. Eredményes, jó életcél kialakítása és ideális pályaválasztás csak így képzelhető el. A pedagógus-szülő kapcsolattartásra több lehetőség áll a rendelkezésre, melyek közül legelső természetesen a személyes találkozás és megbeszélés, de emellett más formákra (pl. szülői értekezlet, „szülők akadémiája”) is lehet építeni.

Végül de nem utolsósorban a tehetség kibontakozása a társadalom számára is fontos. Ehhez az egész társadalom „tehetségviszonyát” erősíteni és alakítani kell, hogy a tehetségek számára szükséges környezetet minél könnyebben biztosítani lehessen. Ebben a munkában az állami szerepvállalás mellett a civil szférának is egyre nagyobb szerep jut.

A tehetségeseket nem felfedezni és fejleszteni kell, hanem egyéni fejlődésük számára, sokszínű fejlesztő környezetben egyéni utakat biztosítani.

Letölthető dokumentumok