Bilik Sándorné

BS_0

Buttás Dóra

BD_0

Horváthné Takács Ágnes

TÁ

Nagy veszteség ért minket. Elvesztettük egyik legkiválóbb kollégánkat.

Ágiból áradt a jóság, a pozitív gondolkodás, a vidámság. Kisugárzása, nyugalma, igényessége, következetes, racionális gondolkodása és tettei harmóniát teremtett munkahelyén és családjában is.

Rend volt benne és körülötte. Olyan kiegyensúlyozottság, mely nyugalmat, biztonságot, tartást adott tanítványinak, kollégáinak.

Tudtuk, hogy számíthatunk rá. Feladatait szakmai alázattal, legjobb tudása szerint, példásan végezte.

Kiváló érzéke volt a széphez. Ízléses, nőies megjelenése, esztétikus környezte az apró részletekre is figyelő, üdítő és mintaértékű volt. Finom érzékenységével tudta hogyan szerezhet örömet tanítványainak, kollégáinak, családtagjainak.

Törékeny alkata és szerénysége ellenére határozott és erős volt, tudta mit akar, meghozta döntéseit és tette, amit kell.

Igényessége, tudatossága életvezetésében is megmutatkozott. Amikor megkérdőjelezték a szakvizsga kitűnő eredményével megszerzett gyógytestnevelői végzettségének hitelességét, szinte hezitálás nélkül jelentkezett a Kaposvári Egyetemen logopédiai szakára. Hozzá illően az első évfolyamot sikeresen, kiváló eredménnyel végezte el, még anatómiából is jelesre vizsgázott, pedig ezt minden gyógypedagógus tudja milyen nagy szó!

Életvidám, jókat kacagó, magával ragadó személyiség volt.

Három fiát okosan nevelő, odaadó édesanya, szerető feleség, testvér, szüleinek jó gyermeke volt, tartalmas, igaz érzelmekkel teli családi kapcsolatokat ápolt.

Betegségét a reményt fel nem adva, a gyógyulásért mindent megtéve, türelemmel viselte.

Emlékét megőrizzük!

Martits Tünde

Martits Tündére emlékezünk

 martits-tunde

Martits Tünde gyógypedagógus, logopédus kollégánk örökre megbékélt.

Derekasan küzdött a halálos kórral, hitte a gyógyulást, Tündés megoldásokkal a maga módján harcolt.

Két évig dolgozhattunk csak együtt, mert a betegség nem adott több időt neki közöttünk. Pedig ő a gyerekek között akart lenni, dolgozni akart.

Lelkiismeretesen, elkötelezetten végezte munkáját, szakmai alázattal kezelte a logopédus hivatást. Tanítványaira saját gyermekeként tekintett.

Kedvesség, türelem, segítőkészség jellemezte. Nyitottsággal, érdeklődéssel fordult az emberek felé. Nyugalommal, optimizmussal szemlélődött. Az óvodákban, iskolákban ahol logopédiai foglalkozásait tartotta szerették a pedagógusok. A szakszolgálathoz kerülését követően a rá bízott intézményekben felkutatta az ellátásra szoruló gyerekeket, tanulókat. Azon munkálkodott, hogy minél többüknek segítséget tudjon nyújtani. Lelkiismeret furdalása volt betegsége miatt, idő előtt jött vissza dolgozni, tanítványai mindennél fontosabbak voltak számára. Hitt az alternatív gyógyításban, gyógyulásban.

Nagyon szerette az állatokat. Lakhelyéhez közel, ha elhagyott, gyámoltalan kutyát, macskát talált, magához vette. Foglalkozott velük, gyógyította őket. Sokszor az ételt is megvonta magától, hogy szeretett állatairól tudjon gondoskodni.

Élete nem volt problémáktól mentes, de mindig optimizmussal, bizakodva tekintett a jövőbe

Kedves hangját, mosolyát, jellegzetes mozdulatait nem felejtjük.

Orbánné Agócs Erzsébet

Szomorú szívvel tudatjuk a kollégákkal, ismerősökkel, barátokkal, hogy elhunyt Orbánné Agócs Erzsébet, a Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat nyugalmazott logopédusa

OAE

ORBÁNNÉ AGÓCS ERZSÉBET 2004. szeptember 1-től dolgozott logopédusként a székesfehérvári Beszédjavító Intézetben, 2013. szeptember 1. óta pedig a jogutód Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Székesfehérvári Tagintézményének Árpád úti telephelyén. Korábbi óvónői diplomája mellé nyelv-és beszédfejlesztő pedagógus végzettséget, majd logopédus diplomát szerzett.

Az agárdi óvodában töltött óvodapedagógusi gyakorlat, az óvodás korú gyermekek alapos ismerete nagyban segítette a logopédiai teendői megvalósításában. Mindig szeretetteljes légkörben vezette fejlesztő foglalkozásait. A beszédhibás növendékekkel való kapcsolatát elfogadó, segítőkész attitűd jellemezte. Fontosnak tartotta a szülőkkel való őszinte együttműködést, a partneri viszony kialakítását. Konzultációs lehetőségeket biztosított számukra gyermekük napi megsegítése céljából.

A preventív szemlélettel azonosulva egy évtizeden át vállalta a 3 év körüli, nyelvi késéssel, ill. nyelvi fejlődési zavarral küzdő kisgyermekek logopédiai ellátását. Sok időt és energiát fordított vizsgálatukra és a terápiához szükséges segéd-és szemléltető eszközök készítésére.
Munkaközösség-vezetőként néhány évig szorgalmasan szervezte és koordinálta a klasszikus beszédhibákkal kapcsolatos intézményi szintű ismeretszerzést, önképzést. A nevelőtestület aktív tagjaként és munkaközösség-vezetőként is elkötelezett híve volt a csapatépítésnek. Ötleteit, javaslatait megvalósítva szerveztünk közösségformáló, tanórán kívüli rendezvényeket. Kollégáival kiegyensúlyozott, szeretetben gazdag kapcsolatokat ápolt. Mindannyian nagyon szerettük és tiszteltük őt.

Erzsike – felelősséget vállaló, szorgalmas kollégaként – évente nagy létszámú (60-70 fő) beszéd-és nyelvi zavarral küzdő kliens logopédiai ellátását biztosította. Szakmai munkáját lelkesen és igényesen végezte Székesfehérvár óvodáiban és általános iskoláiban egyaránt. Az eredményes logopédiai fejlesztés érdekében – a családokon kívül – rendszeres szakmai kapcsolatot ápolt az általa kezelt gyermekek óvónőivel és tanítóival is. Nem riadt vissza a szakmai kihívásoktól sem: a halmozottan sérült beszédhibások ellátását is felvállalta a Rákóczi utcai Óvodában, ahol folyamatosan konzultált a konduktorokkal és más szakemberekkel.

Pedagógiai munkáját – több évtizeden keresztül – elhivatottsággal, példás szorgalommal és lelkiismeretesen végezte. Szakmai ismereteit, képességeit, pedagógiai attitűdjét ön-és továbbképzések keretében tudatosan fejlesztette, szép szakmai eredményeket ért el.
Kreatív, kedves kolléganőnk fél évvel ezelőtt vonult nyugdíjba abban a reményben, hogy minden idejét majd szeretett családjával tölti. A gyilkos kór azonban 2016. április 29-én legyőzte hihetetlen akaraterejét és élni akarását.

Hajdani közvetlen kollégái, Fejér megye logopédusai, a Pedagógiai Szakszolgálat vezetősége és valamennyi dolgozója őszinte tisztelettel őrzi emlékét.

Gárdonyiné Kocsi Ilona
munkaközösség-vezető, igazgató-helyettes

Szabó Lászlóné Ágika

Szomorú szívvel értesítünk minden kollégát, ismerőst, hogy Szabó Lászlóné Ágika hosszan tartó betegség után 2017. február 18-án elbúcsúzott a földi élettől.

Ági

Örökké mosolygó, kedves személyisége 1990. óta volt velünk a Székesfehérvári Beszédjavító Intézet, majd a jogutód Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Székesfehérvári Tagintézménye Árpád utcai Telephely munkatársaként.

Logopédiai hivatását önfeláldozással, lelkesen és lelkiismeretesen végezte. Több évtizedet töltött a székesfehérvári Hosszúsétatéri Óvoda közösségében, az utóbbi években Iszkaszentgyörgyön is tanított. Ő látta el Székesfehérváron az orrhangzós beszédű gyermekek fejlesztését.  Hosszú éveken keresztül töltötte be Közalkalmazotti Tanács vezetői posztját.

A szakmai feladatokon túl egész személyiségével hatott ránk. Kollégái és tanítványai felé is szeretetet, elfogadást, derűt és optimizmust sugárzott. A logopédiai terápián a legfontosabb fejlesztésnek a humanisztikus értékek kialakítását tartotta, a gyerekeket az egész személyiségüket formálva fejlesztette. Tanítványival rendkívül bensőséges kapcsolatot alakított ki. A Kollégáiként mindig számíthattunk jó ötleteire, szervezőkészségére, pompás receptjeire.

Gyakorlatvezetői ambícióját jellemezte, hogy gyakornokainak a módszertani tudás átadásán túl a pedagógiai értékek közvetítésében is példát mutatott. A Székesfehérváron és környékén dolgozó logopédusok közül sokan tanulhattuk tőle a hivatásszeretetet, ámulhattunk végeláthatatlan kreativitásától, igényességétől a saját készítésű logopédiai eszközökre vonatkozóan.

Emberi méltósága, egész személyisége példaképként marad előttünk.

Emlékét tisztelettel és szeretettel őrizzük.

A Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Székesfehérvári Tagintézménye Árpád utcai Telephelyének dolgozói