• Elköteleződés: Az összes tényező közül ez a legfontosabb, nélküle semmilyen program nem lehet sikeres. Azt jelzi, hogy az iskola dolgozói és tanulói milyen mértékben vonódtak be, és mennyire fontos számukra a bántalmazás-ellenes program sikere. Az iskolában nagymértékű az elköteleződés, ha van egy csapat, amely szívügyének tekinti a programot, hajlandó áldozatokat hozni érte, nélkülözhetetlennek tartja és meg akarja valósítani. Másrészt az elköteleződés fogalmába azt is beleértjük, hogy a programnak intézményes támogatásra van szüksége, és összhangban kell lennie az intézmény küldetésével és kultúrájával. Ha a tanárok és a diákok közösen tervezik meg az iskola légkörének megváltoztatásához szükséges kereteket, sokkal jobban bevonódnak, és a program bevezetése és működtetése is gördülékenyebb lesz.

.

  • Mentalizáció: A bántalmazás-ellenes programok akkor lehetnek hatékonyak, ha erősítik a tudatosság, az önkontroll és a társas kommunikáció jelzéseinek pontosabb értelmezése iránti igényt. A mentalizáció az ember saját lelki működéseinek (érzelmek, szándékok, cselekvési tervek) felismerésére és mások lelki működéseinek megértésére való képessége. Ez a képesség teszi lehetővé a vágyak és érzelmek késleltetését, kontrollálását, azaz a velük való hatékony bánni tudást. Mentalizáció hiányában az egyén kiszolgáltatottá válik impulzusai, indulatai sodrásának, mert nem képes ezeket szabályozni. A mentalizáció elsajátítása kisgyermekkorban, a fontos személyekkel szerzett megfelelő tapasztalatok hatására történik. Hiányos fejlődése a személyiség működési zavaraihoz vezet. A mentalizáció egész életen át tanulható és tanítható.

.

  • Kötődéselmélet: John Bowlby, angol pszichiáter, pszichoanalitikus nevéhez fűződő elmélet az anya és gyermeke közötti veleszületett, biológiailag megalapozott ragaszkodásról. Az elmélet szerint az anya és gyermeke között kialakuló kötődés alapvető és önálló késztetés, humán-specifikus mintázat, aminek célja az anyához való közelség által a megnyugtató viselkedés kiváltása. Optimális esetben az anya érzelmileg elérhető és megnyugtatóan viselkedik a gyermek közelség-keresésekor, menedékként szolgál fáradtság, betegség, nyugtalanság esetén. E folyamat során a gyermek számára egyre inkább jelentést nyernek saját jelzései, melyekre az anya jó esetben megfelelően reagál, ezek aztán az internalizáció, belsővé tétel révén önszabályozásának részévé válnak.

Kötődéselméleti keretben gondolkodva az iskola felelőssége, hogy a gyermekekben biztonságos kötődési mintákat alakítson ki, mert ezek alapozzák meg a biztonságérzetüket. Ennek feltétele, hogy az iskola szabályozni tudja a gyerekek felfokozott érzelmeit, indulatait, ez a külső kontroll ugyanis a gyerekek biztonságérzetének legfontosabb tényezője.

.

  • Hatalmi dinamika: A bántalmazás társas jelenség, melyet a hatalmi dinamika feltárásának segítségével érthetünk meg. A bántalmazás egyaránt feltételezi a bántalmazó, az áldozat és a szemlélő szerepeket. Az iskolai bántalmazás mérséklésének kulcsa a szemlélők hozzáállásának megváltoztatása, mert a bántalmazók csak azt teszik, amit a szemlélők megengednek nekik. A szemlélők gondolkodásmódjának megváltoztatásával lehet elérni, hogy csökkenjen a közösségben bántalmazás társas értéke.

.

  • Altruizmus: Az altruizmus az ember és számos más faj egyik ősi indítéka, elsődleges érzelem, ami mind az egyénben, mind a közösségben jelentkező erőszak ellensúlyozásának szolgálatába állítható. Az altruizmust olyan motivációs állapotnak tekinthetjük, amelynek célja mások boldogulásának elősegítése, a másokon való segítés vágya, a mi-tudat. Az altruizmus önjutalmazó motivációs állapot, ami döntő jelentőségű a közösség légkörének megváltoztatásában. A csoport gondolkodásmódját az altruista attitűd természetes módon tereli a helyes irányba, és a csoport megtalálja az alkalmat az altruista cselekedetek végrehajtására. Az altruizmus csoportépítő hatású, mert a többiek számára is példát mutat.

.

  • Természetes vezetők: A program megvalósítása során feltétlenül érdemes építeni a háttérben tevékenykedő természetes vezetőkre, akik maguktól is az egészségesebb iskolai légkör megteremtésén munkálkodnak, és képesek ösztönözni a csoportot valamilyen magatartásforma követésére. A természetes vezetők, akik bármilyen korcsoportba tartozhatnak, lehetnek diákok és tanárok és egyéb dolgozók is, javítják a csoport mentalizációs képességét, együttéreznek társaikkal, ösztönösen érzik és figyelembe veszik az egyénben és a csoportban végbemenő lelki folyamatokat.

.

  • Biztonságérzet: A bántalmazás csak abban az esetben előzhető meg, ha a felnőttek és a gyerekek is biztonságban érzik magukat, vagyis a biztonságérzet megteremtése az iskolában kulcsfontosságú. Az emberek a biztonságérzet birtokában képesek belegondolni mások érzéseibe, szándékaiba (mentalizáció), és képesek önmagukra reagálni, „kívülről  magukra tekinteni” (reflektív gondolkodás). A gyerekek biztonságérzete a felnőttekkel való kapcsolatuk minőségének függvénye, ezért a biztonságos iskolai légkör kialakításához és fenntartásához szükséges, hogy a felnőttek is biztonságban érezzék magukat.